Bár sok vállalkozó fantáziáját megmozgatta az NHP program, azonban sokan, akik akarták volna, nem kapták meg a kedvezményes hitel lehetőséget, mert az alacsony kamat miatt a bankok csak a bombabiztos lábakon álló cégekkel mertek szerződni, és valljuk be őszintén, ilyen cégből nem sok van ma Magyarországon.

Ugyanakkor ahhoz, hogy a magyar gazdaság fejlődni tudjon, a vállalkozókat el kell látni a szükséges forrásokkal. Ezt felismerve a Nemzeti Bank úgy döntött, hogy segít a bankoknak, és átvállalja az NHP hitelek kockázatának egy részét. Ez azt jelenti, hogyha egy cég nem tudja törleszteni a hitelt, akkor a veszteség egy részét az MNB megtéríti a hitelező banknak, mindezzel csökken a bank által felszámított kamatszint. Ezáltal lehetővé teszi a Nemzeti Bank, hogy a bankok a kevésbé bombabiztos cégeket is „megkínálja” ezzel a hitellel – magyarázza a Piac&Profit szakértője Gerzsó Márk, a cegfinanszirozas.hu vezetője.

Az NHP ugyan megállította a vállalati hitelezés hosszú ideje tartó visszaesését, ám a gazdasági növekedés szinten tartását még így sem sikerült elérni. Az NHP+ nemcsak hogy tágabbra nyitja az NHP kapuit, aminek köszönhetően számos kockázatosabb vállalkozás is kedvező kondíciók mellett juthat hitelhez, de jelentős GDP növekedést is eredményezhet, mellyel valóban felélénkülhet az ország gazdasági helyzete – teszi hozzá a szakértő.

Mire jó az NHP+?

Az újonnan indított konstrukcióval márciustól év végéig azok a kkv-k is kaphatnak a legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitelből, amelyek eddig nem. Az NHP+ esetén ugyanis a bankok hitelezési veszteségét 50%-ban átvállalja az MNB, csökkentve ezzel a bank által felszámított kamatszintet. Ez azonban nem általános garancia: csak az így kihelyezett hitelportfólió 2,5%-ának erejéig, leg-feljebb 5 évre szól a kockázatvállalás.

Egy kkv maximum 500 millió forintot kaphat az új konstrukcióbanAz új konstrukcióban a vállalkozás által felvett hitel legalább 70%-a kell, hogy beruházási hitel (lízinget is beleértve) legyen. Hitelkiváltásra egyáltalán nem, forgóeszköz-finanszírozásra, faktoringra és EU-s támogatások előfinanszírozására pedig csak korlátozott mértékben lesz lehetőség.

A beépített ösztönzőknek köszönhetően alapvetően az lesz a bank érdeke, hogy NHP-ból hitelezze a kevésbé kockázatos vállalatokat, az NHP+-ból pedig a kockázatosabbakat, mivel 1 egységnyi hitelt kell kihelyezni az NHP-ban ahhoz, hogy az NHP+-ban 2 egységnyi hitelt nyújthasson a bank. Az NHP egyébként változatlan feltételekkel folytatódik.

A konstrukció elindulása után a bankoknak várhatóan 1-2 hónapra lesz szükségük termékeik és szabályzataik kialakításához, illetve módosításához.

Mibe kerül a Jegybanknak?

A kockázatmegosztásból származó költség az 5 év alatt – végig 500 milliárd forintos fennálló állományt feltételezve – maximum 62,5 milliárd forint lehet, ami hozzáadódik az nhp-ban eddig is költséget jelentő kamatkülönbözethez – mondta Vonnák Balázs az MNB igazgatója a portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában. Hozzátette azonban, hogy a tényleges veszteség ennél kisebb lehet, mivel számos olyan vállalatot is fognak a bankok hitelezni az nhp+-ban, amelyekhez kapcsolódóan a várható veszteség éves szinten 3-4 százalékos, ebből adódóan a jegybank helytállása pedig csak 1,5-2 százalékos nagyságrendű lesz, a 2,5 százalékos felső korláttal szemben.

Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az MNB milyen paraméterek alapján dönt majd arról, hogy garanciára alkalmasnak minősít-e egy hitelt kérő céget.

CSAK AZ NHP LEHELT ÉLETET A VÁLLALATI HITELEKBE

Tavaly a negyedik negyedévben kismértékben tovább bővült a vállalati hitelállomány, éves összevetésben 2,4 százalékkal. A hitelprogramtól eltekintve a vállalati hitelállomány 4 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor ez sem csodaszer, Krisán László a KAVOSZ elnöke egy konferencián “tüneti kezelésnek” nevezte az egyébként szerinte is nagyon fontos programot.