A biztosításokat adózási szempontból a jövedelemszerzés alapján csoportosítja a szabályozás. Ezek szerint a biztosítások lehetnek kockázati biztosítások, illetve nem kockázati biztosítások. Mikor, hogyan kell adózni utánuk? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

A cégek nem csak tevékenységi eredményeik alapján válhatnák eredményessé, de a vezetés sikerét az is mutatja, hogyan gondoskodnak alkalmazottaikról. A munkavállalókról való gondoskodásnak több módja is van, ezek közül azonban kiemelkedő jelentőségű lehet egy csoportos életbiztosítás, vagy csoportos baleset biztosítás. Az egészségbiztosítás ráadásul felmérések szerint nagyban hozzájárul a dolgozói elégedettséghez.

1. A kockázati biztosítások díja, ha azt nem magánszemély, hanem kifizető fizeti, kifizetőnként a minimálbér 30 százalékáig adómentes, a biztosító szolgáltatása pedig főszabályként szintén adómentes.

2. A biztosítás egy hónapra jutó díja a 30 százalék feletti részre adóköteles, egyes meghatározott juttatásként adózik. A kifizető terhei: 16 százalék szja, 27 százalék eho.

3. Csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat. Egy szervezet például saját munkavállalóira (100 fő fizikai munkás, 10 fő menedzser) csoportos egészségbiztosítást köt. A havi 1 millió forint biztosítási díj így oszlik meg: 600 ezer forint a munkások járóbeteg ellátásra és 400 ezer forint a menedzserek fekvőbeteg ellátására szolgál.

4. Kockázati biztosítások alól kivételt csak a jövedelempótló kifizetések (ideértve a napi térítéseket is) jelentenek akkor, ha a biztosításnak volt kifizető által fizetett adómentes díja. Ez esetben adóköteles a jövedelempótló kifizetés napi 15 ezer forintot meghaladó része, azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni.

5. A nem kockázati biztosítások díjai után 51,17 százalékot kell adózni. Kivételt ez alól a határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (whole life) rendszeres díja jelent. A vegyes biztosításokból – függetlenül attól, hogy annak díját magánszemély adózott bevételéből vagy kifizetői adófizetés mellett kifizető fizette – kamatjövedelem keletkezik, kivéve az olyan szolgáltatásokat, amelyek a törvény szerint adómentesek (ezek a haláleseti kifizetés, a baleseti, a betegségi szolgáltatás, a nyugdíjszolgáltatás és a járadékszolgáltatás).

Forrás:piacesprofit
Kép:Pixabay