Mi alapján indít végrehajtást az APEH amikor nincs is tartozása egy cégnek? Valóban nincs adósságunk vagy csak nem tudunk róla? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Alapesetben a bevallás és a befizetés közötti különbségre indít végrehajtást a hivatal. Adótartozásáról legegyszerűbben az adófolyószámla kivonatból értesülhetünk (a folyószámla kivonatait októberben kipostázza a NAV), amit az adóhatóság ügyfélszolgálatán szerezhetünk be, vagy az ügyfélkapun keresztül interneten is lekérheti könyvelőnk. A végrehajtás oka lehet késedelmi pótlék tartozás is, ami független az adók megfizetésétől, késedelmes fizetés esetén a rendszer automatikusan felszámítja. Az ok lehet emellett valamilyen adó módjára behajtott köztartozásban keletkezett hátrány is (pl.: magánnyugdíjpénztár, vámhivatal, munkaügyi hivatal, OEP).
Az eljárás a “Végrehajtás alá vonás” című nyomtatvánnyal indul, amelyből értesülünk róla, hogy az adószámlánkon nyilvántartott tartozásból mekkora összeget vont végrehajtás alá a hivatal. A NAV-nak nem kötelessége, de küldhet a végrehajtás megindítását követően a tartozásunk rendezésére felszólító levelet. Az ilyen típusú felszólításokat  akkor postázzák ki, ha az adóhivatalnál bejelentett számlánkon nincs fedezet, illetve a hivatal nem talál olyan számlánkat, amiről a tartozást le tudná inkasszózni. Az adótartozások közel 30-50 százaléka inkasszóra (ld. keretes írásunkat) teljesül, amely végrehajtási cselekmény sok esetben akár átmenetileg ellehetetleníti egy-egy vállalkozás gazdasági tevékenységét is.

A leggyakoribb módszer az, hogy az adóhivatal számlánkat a tartozás összegével megterheli, azonnali beszedési megbízás keretében. Ez az esetek 90 százalékban az első végrehajtási cselekmény. Egy pénzintézetnél vezetett több számlánk esetén a banknak automatikusan az összes számlánkra ki kell terjesztenie az inkasszót. Az inkasszó 35 napig van számlánkon, de a hivatal a tartozás befolyásáig bármikor megismételheti folyamatosan. A végrehajtás során gyakorlat, hogy a működő, pénzforgalmat bonyolító számlát inkasszózzák.
Amennyiben, mint magánszemély ellen indít a hivatal végrehajtást, akár mögöttes felelősség alapján (Pl.: Bt. beltag) akkor, mint bankszámlanyitásra (bejelentésre) nem kötelezett adózó ellen a leggyakoribb első végrehajtási cselekmény a bérjövedelem, nyugdíj  letiltása.

Ezután következik az ingó végrehajtás, mint  például az, amikor a gazdasági társaságban lévő üzletrészünket vagy gépjárművünket foglalja le a végrehajtó, a Hivatalban felvett végrehajtási jegyzőkönyvben. A helyszíni végrehajtási eljárásokat végrehajtói páros vagy több végrehajtó egyszerre végzi, általában váratlanul keresik fel cégünk székhelyét, lakóhelyünket, szokásos tartózkodási helyünket, az ingóságok összeírása, lefoglalása végett. Amennyiben nem találnak minket otthon, akkor a helyszínen értesítést hagynak.

Ingatlan végrehajtása esetén a földhivatal végrehajtási jog bejegyzéséből, gépjárművünk lefoglalásáról a kiküldött foglalási jegyzőkönyvből, rosszabb esetben éppen az igazoltató rendőrtől értesülhetünk, vagy csak azt vesszük észre, hogy az Okmányiroda kivonja a járművet a forgalomból.
A végrehajtási eljárás menete
Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére felszólíthatja az adózót, illetve az adó megfizetésére kötelezett személyt. Eredménytelen felszólítás esetén a végrehajtást meg kell indítani.
A végrehajtási eljárás az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. A végrehajtás helyszíni eljárásának időpontjáról az adós nem kap értesítést, mert ezzel veszélyeztetve lenne az eredményes végrehajtási eljárás lefolytatása.
Forrás:piacesprofit.hu